Kolozsváron a Magyar Opera következő bemutatója Erkel Ferenc István király című operája. Simon István igazgató emlékeztetett, hogy 1990 óta a gyulai Várszínházzal együttműködésnek Erkel életművének teljes feltárásában. Ebben a folyamatban a mostani bemutató a negyedik nagy állomása. Idén mutatják be az István királyt, az 1100 éves honfoglalási évforduló jegyében. /Simon Gábor igazgató: Rajtunk a világ szeme. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
1996. október 7.
Dehel Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője a gyulai Várszínház 33. évadában nyújtott kiemelkedő teljesítményéért nívódíjban részesült. /A Magyar Opera Erkel Ferenc István király című operáját mutatta be a Várszínházban./ A díjat okt. 7-én Budapesten adták át a művésznek, valamint a többi díjazottnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
1998. július 13.
Kolozsvári Erkel-bemutató Gyulán. Sorozatban az ötödik Erkel-dalművet mutatja be Gyulán a kolozsvári magyar operatársulat; a bemutatója egyben az előadás premierje is, mely után ősztől Kolozsvárt játsszák a Névtelen hősök című népies daljátékot - tájékoztatta az MTI-t Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója.Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán 1991 óta szerepel évről évre a kolozsvári Állami Magyar Opera. Az erdélyi dalszínház a nagy romantikus zeneköltő műveiből eddig a Hunyadi László-t, a Brankovics György-öt, a Bánk bán-t, valamint az István király-t játszotta el Gyulán is. A most színre kerülő Névtelen hősök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyszerű katonáinak állít emléket, a többi Erkel-operától eltérő, a verbunkos hagyományokat fölelevenítő operettes hangzással. A népies vígopera első bemutatója 1880-ban volt Budapesten a Nemzeti Színházban, a mostani előadás az 1881-es kolozsvári s az 1916-os budapesti bemutató alapján készült. A kolozsvári társulat Dehel Gábor rendezésében játssza a darabot, amelyet Hary Béla karmester és Simon Gábor igazgató zenedramaturgi közreműködésével állítanak színre. A főbb szerepekben Szeibert Istvánt, Szabó Pétert, B. Vass Évát, Marton Melindát, Szakács Leventét és Molnár Jánost láthatja a közönség. A díszletet és a jelmezt Starmüller Katalin tervezte. A kolozsváriak idei gyulai vendégszereplését a társulat Carmen-előadása zárja: a Bizet-művet Ionel Pantea, a luxemburgi opera igazgatója rendezésében láthatják-hallhatják az operabarátok, vezényel Selmeczi György (Budapest). /MTI/
2000. október 12.
A kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor köszöntötte a társulatot, a kolozsvári hivatásos zenés színjátszás 209., az önálló 53. és az új idők 11. kezdődő évadja alkalmából. Az intézmény új művészeti titkára Dániel Zsolt a 2000-2001. színiévad kiemelkedőbb művészi eseményeit ismertette. Az évad első bemutatója - okt. 19-én - Erkel Ferenc Bátori Mária című kétfelvonásos történelmi operája. /Turánitz J. Lajos: Évadnyitó társulati gyűlés a kolozsvári Állami Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2000. november 2.
Bodó Levente /Szentegyháza/ az egyik legtermékenyebb erdélyi szobrász: 36 köztéri szobra és domborműve készült el különböző közületek megrendelésére. Szentegyháza testvérvárosa, a Somogy megyei Balatonlelle önkormányzatának felkérésére már hat esztendeje, minden év augusztusában elkészít egy reliefet történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeiről. Eddig Arany János, Rippl-Rónai József, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Deák Ferenc és Örkény István domborműve látható Lellén. Legközelebb Erkel Ferenc, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós domborműve is a fentiek mellé kerül. Jelenleg egy újabb millenniumi reliefen, a Baróti angyalon dolgozik, melyet november 10-én lepleznek le az erdővidéki városban. /Kristó Tibor: Bodó Levente domborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./
2001. március 8.
Első ízben vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata a budapesti Operaházban; az együttes Erkel Ferenc: István király című művét mutatja be márc. 12-én, díszelőadáson. A magyar millennium alkalmából rendezett és a nemzeti ünnep előestéjén megtartandó előadásnak különös jelentőséget ad még, hogy Erkel Ferenc utolsó dalművének szinte napra pontosan 116 évvel ezelőtt, 1885. március 14-én volt az ősbemutatója az Operaházban. /A kolozsvári magyar opera a budapesti Dalszínház díszelőadásán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2001. március 12.
Tíz év után újra Budapesten, az Operaházban vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata. Márc. 12-én díszelőadáson mutatják be Erkel Ferenc István király című művét, tájékoztatott Simon Gábor, a kolozsvári opera igazgatója. A kolozsvári társulat történetében először 1991 márciusában először felléphetett a budapesti Operaházban. A kolozsvári opera új vezetése 1990-ben a gyulai Várszínházzal vette fel a kapcsolatot. Az István király előadásához a Széchényi Könyvtárból és a Zenetudományi Intézetből kaptak kéziratos anyagokat. Ezeket dramatizálni kellett. Az István király eredetileg négy óra, ebből csináltak kétórás "fogyasztható" előadást. Nincsenek partitúrák, zongorakivonatok sehol. Az István király partitúrája például Erkel négy zenész fia közül az egyiknek, Gyulának a kézirataként maradt fenn, a zenetudomány ezért jó ideig a fiúnak és nem az apának tulajdonította a művet. Komoly kutatások bizonyították be, hogy Erkel Gyulának csak "házi feladatként" kellett leírnia a partitúrát, mert az édesapja már nem látott jól. A kolozsvári társulat felvállalta Erkel operáinak bemutatását, köztük az ismeretleneket is. 1994-ben mutatták be a Brankovics Györgyöt, 1996-ban az István királyt, 1998-ban a- félig meddig operettnek is tekinthető - Névtelen hősöket, majd tavaly a Báthory Máriát. Jövőre tervezik a Sarolta című vígoperát és utolsóként viszik színre a Dózsa Györgyöt. - Az erkeli életmű azért is óriási, mert benne van az egész magyar történelem Szent István királytól 1848-ig. - Tavaly az esztergomi bazilika tövében felállított szabadtéri színpadon csendült fel zenéje, majd az opera zenei felvétele CD-n is megjelent, hétnyelvű teljes szövegkönyv-melléklettel. Ez a CD olyan sikert aratott, hogy a magyar millennium alkalmából rendezett budapesti operaházi díszelődásra a kolozsváriakat hívták meg az István királlyal. /Gózon István: Erkel életműve Kolozsváron születik újjá. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2001. március 15.
Rockenbauer Zoltán, a magyar művelődési tárca vezetője március 15-e alkalmából művészeti díjakat adott át Budapesten. A kitüntetettek között az eddiginél jóval nagyobb számú erdélyi magyar művész is található: Terényi Ede zeneszerző-zenetudós, a kolozsvári Konzervatórium tanára (Erkel Ferenc-díj), Csíky András kolozsvári színművész és Czintos József, a szatmárnémeti Északi Színház színművésze (Jászai Mari-díj), Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld főszerkesztője és Fodor Sándor kolozsvári író (József Attila-díj), Demény Attila zongoraművész-karmester, a kolozsvári Magyar Opera főrendezője (Nádasdy Kálmán-díj), Murádin Jenő művészettörténész, kolozsvári képzőművészeti főiskola (Németh Lajos-díj), Almási István népzenekutató, kolozsvári Folklórintézet (Szabolcsi Bence-díj) és Beke György újságíró (Táncsics Mihály-díj). /Művészeti díjak nemzeti ünnepen Az egész nemzet művészetében gondolkodtak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2001. március 24.
Tízéves szünet után újra a Budapesti Tavaszi Fesztivál meghívottja volt a kolozsvári magyar opera társulata: Erkel Ferenc István király című operáját adták elő. Dehel Gábor, az előadás rendezője kifejtette: megtiszteltetés, hogy társulatuk ismét felléphetett a Magyar Operaházban. Ezt a művet több mint száz éve nem játszották a magyarországi operákban. /A Budapesti Tavaszi Fesztivál vendége volt a kolozsvári Állami Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2001. április 28.
Április 20-29-e között hatodik alkalommal szervezte meg a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ a hagyománykereső és -teremtő kulturális rendezvénysorozatot, a Bánsági Magyar Napokat. Az eseménysorozat megnyitójára - rendhagyó módon - Gyulán (Magyarország) került sor: a helyi Erkel Ferenc Múzeumban megnyitották Székely László, Temesvár század eleji főépítésze, a város legreprezentatívabb épületeinek tervezője emlékére rendezett fotókiállítást. Április 29-én, vasárnap a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban kerül sor a VI. Bánsági Magyar Napok zárórendezvényére: itt is megnyitják a Székely László emlékkiállítást, hangsúlyozva ezzel, hogy a DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális örökségét nem szabdalhatják fel országhatárok. /A DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2001. augusztus 14.
Tizennyolc hazai és külföldi együttes több mint háromszáz tagja vesz részt a Szent István napja alkalmából aug. 18-20 között az Erkel Ferenc Művelődési Központ által megrendezendő gyulai Minden Magyarok Néptáncfesztiválján. A Kárpát-medence magyarságát öt magyarországi, két erdélyi, egy-egy felvidéki és vajdasági néptáncegyüttes, s a vasárnapi viharsarki bemutatón föllépő négy helybeli tánccsoport képviseli. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2001. augusztus 15.
Tizennyolc hazai és külföldi együttes több mint háromszáz tagja vesz részt a Szent István napja alkalmából aug. 18-20. között megrendezendő gyulai Minden Magyarok Néptáncfesztiválján - közölte a táncosok világtalálkozóját szervező Erkel Ferenc Művelődési Központ. A Kárpát-medence magyarságát öt magyarországi, két erdélyi, egy-egy felvidéki és vajdasági néptáncegyüttes, s a vasárnapi viharsarki bemutatón föllépő négy helybeli tánccsoport képviseli. A Magyarország határain túli, illetve a nyugati magyarság néptáncmozgalma ezúttal a finnországi Piroska Táncegyüttes fiataljai jóvoltából lesz jelen a gyulai fesztiválon. A Minden Magyarok VII. Néptáncfesztiválján más népek táncos hagyományaival is megismerkedhetnek a Körös-parti fürdővárosban nyaralók. A világtalálkozón két török, egy-egy szlovák és spanyol együttes mutatkozik be. Aug. 18-án délután a városon végigvezető menettánccal veszi kezdetét a fesztivál, amely este a tószínpadi bemutatókkal folytatódik. Aug. 20-án - a gyulaiak Szent István-napi ünnepségének részeként - lovas és népzenei műsorral, valamint fesztiválgálával fejeződik be a Nemzeti Kulturális Alap, a magyar gazdasági minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, valamint egy sor egyéb intézmény támogatásával szervezett rendezvény. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 17.
Aug. 15-én polgárdi vendégszerepléssel kezdődött a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes magyarországi turnéja, ahonnan a társulat aug. 16-án Balatonakalira, a Nyári Fesztiválra utazott. A gyulai Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ aug. 18-21 között meghívta a Minden Magyarok VII. Néptánc-fesztiváljára a hargitai néptáncegyüttest. /(Daczó Dénes): Magyarországon turnéznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2002. február 20.
Simon Gábor 1990 óta a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója beszámolt arról, hogy a minisztériumi leiratban első alkalommal hagyták el az opera nevéből az állami szót. A kolozsvári operajátszásnak több mint 200 éves hagyománya van. Itt indult pályája Erkel Ferencnek és itt mutatták be az első magyar zeneszerző, Ruzicska György: Béla futása, című operáját is. Egy idő óta vádaskodások, majd gyalázkodások, szóban és írásban történő feljelengetések történtek az opera és a Tompa Gábor vezette színház társulata között. Simon Gábor leszögezte: örökölték a közös épülethasználatot. Csulak Sándor gazdasági igazgató villámhárítóként is működött a két intézmény között. Csulak Sándor távozása után kezdtek élesedni az ellentétek. Mai napig sincs a két intézetnek gazdasági igazgatója. Tompa igazgató változtatni akart: másképp legyen az iroda beosztása, a fizetési beosztások. Tompa Gábor igazgató sajnos, feszültséget teremt a két szekció közt állandó, ismétlődő feljelentgetéseivel, melyeket a minisztériumig küldözgetett. Simon bármikor hajlandó civilizált körülmények között tárgyalni. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvári Magyar Opera és a cirkusz, ami körülötte kialakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. március 15.
A magyar kormány márc. 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság érdemes művésze díjat adományozott Páll Lajos korondi festőművésznek, költőnek, és Tompa Gábor erdélyi magyar rendezőnek, költőnek. - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) március 15-e alkalmából évente adományozott elismerései nem csak az egyéni művészi pályautat jutalmazzák, hanem a magyar művészeti életet is minősítik — köszöntötte Rockenbauer Zoltán, a tárca vezetője a díjazottakat márc. 14-én Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. A miniszter Blattner Géza-díjat adományozott Kovács Ildikó, kolozsvári bábrendezőnek, Erkel Ferenc-díjat adományozott Csíky Boldizsár zeneszerzőnek, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatójának, Jászai Mari-díjat adományozott Balázs Attilának, a temesvári Állami Csiky Gergely Színház színművészének és Bogdán Zsoltnak, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének, József Attila-díjat adományozott Orbán János Dénes költőnek, Liszt Ferenc-díjat adományozott az erdélyi származású Ágoston András hegedűművésznek, Kiss B. Atilla operaénekesnek, Munkácsy Mihály-díjat Ujvárossy Lászlónak, a kolozsvári képzőművészeti tanszék adjunktusának. /Erdélyi művészeket tüntettek ki Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2002. március 23.
Márc. 15. alkalmából Budapesten Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője Erkel Ferenc-díjjal kitüntette ki Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerzőt. Csíky Boldizsár legutóbbi zenei jellegű kitüntetést, a Bartók- Pásztory-díjat 1986-ban kapta az ugyancsak magyarországi Berzsenyi-díjjal már nem a zeneszerzői munkásságát jutalmazták, inkább a Kemény Zsigmond Társaságnál végzett munkáját. Az Erkel-díjat viszont kimondottan zeneszerzőknek adják. Csíky Boldizsár elmondta: létezett egy erdélyi zeneszerzői iskola, ebbe néhány magyar zeneszerző révén Bukarest is bekapcsolódott. Ez ma már nem létezik. Az idősebb generáció kihalt, a középgeneráció máshol kereste az érvényesülést. A kolozsvári zeneakadémia szenátusa elutasítja a magyar fakultás létrehozását, bár nagy százalékban tanulnak ott magyar diákok. Ezért nincs zeneszerzői utánpótlás. Csíky Boldizsár vezeti a Kemény Zsigmond Társaságot, más közéleti szerepeket is betölt. Kevesen maradtunk sok mindenre, magyarázta. /N. M. K.: Beszélgetés az Erkel Ferenc-díjas Csíky Boldizsárral. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./
2002. augusztus 10.
Idén nyáron újra Magyarországon szerepelt a Kolozsvári Magyar Opera társulata: július 11 és 16 között Gyulán mutatták be Erkel Ferenc vígoperáját, a Saroltát, és Rossinitól A sevillai borbélyt, majd július 20-23. között Esztergomban a Bátori Máriát játszották. A vendégszereplés élményeiről Hary Béla karmester és Dehel Gábor rendező számolt be. Rendszeresen visszatérő vendégei a gyulai Várszínház nyári évadjának. Több mint százötven személy - ezenkívül a díszletek, ruhák, hangszerek - utaztatása, elszállásolása nem könnyű feladat. Az egyre fogyatkozó kolozsvári társulat megállta a helyét, kiváló teljesítményt nyújtva. Az énekkar a múlt évadot nagy ember-veszteségekkel zárta. Viszont a Magyarországra átszerződött énekkari kollégák eljöttek az esztergomi Bátori Mária próbáira, és felléptek az előadáson. /Hintós Diana: Júliusban Magyarországon vendégszerepelt a Kolozsvári Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
2002. szeptember 17.
Szept. 16-án tartotta évadnyitó társulati gyűlését a Kolozsvári Magyar Opera. Simon Gábor igazgató utalt az elmúlt 12 év, azaz 13 évad reménykeltő megvalósításaira: a társulat létszáma növekedett, több külföldi - és ezen belül anyaországi - vendégszereplés vált lehetővé. Utalt a gondokra is: köztük a Magyar Színház vezetőségének ellenséges viszonyulására, és a 2001-ben elindult, és még azóta is gyűrűző ellenőrzésekre - amelyek Brudascu szenátor "közreműködése" folytán politikai színezetet is nyertek. Az évadnyitó előadás szept. 19-én: Erkel Ferenc Bátori Máriája. Szép Gyula az RMDSZ részéről támogatásáról biztosította az igazgatót. Horváth Andor egyetemi tanár egy pártoktól független értelmiségi csoport létrehozását javasolta, amely egyrészt közvetíteni tudna az opera és a színház között, másrészt megoldást keresne a többi problémára is. /Hintós Diana: Évadnyitás a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2002. december 23.
Dec. 21-én Budapesten kiosztották a Magyar Örökség díjat. Böjte Csaba dévai ferences atya átvette a Magyar Örökség kitüntető címet, melyet a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumért, az árvákat nevelő testvéri szeretetért kapta a kitüntetést. További díjazottak: Balázs Árpád Erkel Ferenc-díjas érdemes művészt sokoldalú kórus- és hangszeres zeneszerzői munkásságáért, Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilágáért. Posztumusz díjjal ismerték el Batthyány-Strattmann László (1870-1931) orvos "szegényeket istápoló munkásságát", valamint Nyírő József (1889-1953) "székelységhez hű írói munkásságát". Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum "két évszázados kultúraápoló tevékenysége" szintén bejegyzésre került a Magyar Örökség díjazottainak aranykönyvébe. Hajós Alfréd (1878-1955) sportemberi és építészeti tevékenységét szintén Magyar Örökség kitüntető címre érdemesítették. /Kiosztották a Magyar Örökség-díjakat. Kitüntették a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumot. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2003. január 21.
Jan. 19-én a Himnusz költőjére, Kölcsey Ferencre emlékeztek Szatmárcsekén, a magyar kultúra napja alkalmából. A kézirat tanúsága szerint - 1823. január 22-én - itt fejezte be Hymnus c. költeményét a költő, amelyet 1844-ben Erkel Ferenc zenésített meg. A helybeli református templomban tartott ünnepség ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajztudós mondott beszédet, akit munkássága elismeréséül Kölcsey Ferenc-díjjal tüntetett ki a rendezvényen a Kölcsey Ferenc Társaság. Végül a résztvevők megkoszorúzták Kölcsey Ferenc sírját. (Az MTI nyomán) /Ünnepség Szatmárcsekén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2003. február 17.
Febr. 15-én Szatmárnémetiben tartották az egyházi kórusok XIII. ökumenikus seregszemléjét. A szervezők nevében Muzsnay Árpád köszöntötte a résztvevőket, majd Láng Pál kanonok, a Székesegyház plébánosa mondott rövid imát. Fellépett a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia Vegyeskara, a kaplonyi Római Katolikus Kórus, a koltó-katalini Református Egyházközség Vegyeskara, a nagybányai Krisztus Király Felnőtt Vegyeskar, a mezőfényi Gyertyaláng Ifjúsági Kórus és az általános iskola kórusa, a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség Vegyeskara, a Szamos-negyedi református egyház Vegyeskara, a szatmárnémeti Láncos templom kórusa, a Szatmári Római Katolikus Székesegyház Kórusa, a szatmári Zárda templom Vegyeskara, a szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet Vegyeskara, a szilágypéri Budai Ézsaiás Vegyeskar, a tasnádi Maestoso Kórus. Vendégkórusként lépett fel a fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar. /Elek György: "És énekelének új éneket". Hazai és külföldi énekkarok a XIII. ökumenikus kórus-seregszemlén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./
2003. március 17.
A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából Kossuth-díjat adományoztak a következőknek: Bálint András Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek, a Radnóti Miklós Színház igazgatójának; Bodor Ádám Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas írónak; Cságoly Ferenc Ybl Miklós-díjas építésznek; Háger Ritta Munkácsy Mihály-díjas textilművésznek; Janikovszky Éva József Attila-díjas írónak, a Móra Kiadó nyugalmazott főszerkesztőjének; Kalmár Magda Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, kiváló művésznek; Kállai Kis Ernő Liszt Ferenc-díjas klarinét- és tárogatóművésznek; Király Levente Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek; Ligeti György zeneszerzőnek; Marton László Jászai Mari-díjas rendezőnek, kiváló művésznek; Marton László Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek, kiváló művésznek; Maurer Dóra Munkácsy Mihály-díjas grafikusművésznek, festőművésznek; Oravecz Imre költőnek, műfordítónak; Presser Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek; Tarr Béla Balázs Béla-díjas filmrendezőnek és Vajda János Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek. Széchenyi-díjat adományoztak:Bori Imre írónak, irodalomtörténésznek; Csányi Vilmosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Fejtő Ferenc írónak, történésznek, újságírónak; Frank János Munkácsy Mihály-díjas művészettörténésznek, muzeológusnak; Győry Kálmánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Huszár Tibornak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Kemény Istvánnak, a szociológiai tudomány doktorának; Knoll József állami díjas farmakológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Kövesné dr. Gilicze Évának, a közlekedéstudomány doktorának; Dr. Kubinszky Mihálynak, a műszaki tudomány doktorának; Dr. Muszbek Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Niederhauser Emilnek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Pomogáts Bélának, az irodalomtudomány doktorának, József Attila-díjas irodalomtörténésznek; Prohászka Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Seregi Györgynek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docensének; Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Szejtli Józsefnek, a kémiai tudomány doktorának; Dr. Szolcsányi Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Teplán Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának és Dr. Zawadowski Alfrédnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának. Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott: Kertész Imre Nobel-díjas és Kossuth-díjas írónak. /Kitüntetések március 15-e alkalmából. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2003. június 28.
Jún. 22-én évadzáró előadását tartotta a kolozsvári Magyar Opera. Átlagban havi nyolc előadást tartottak, de volt, amikor kevesebbet. Ez a kevés viszont kiváló színvonalat ért el. Volt szimfonikus koncert, opera-, operett- és balett-bemutató, azonban a nézettségi mutatók nem jók, félházzal játszottak. A közönséghiánynak több oka is van: a kolozsvári magyarság természetes fogyása, továbbá a közömbösség és fásultság, a szellemi igénytelenséget, amely a tévé csatornái elé köti az embereket. Simon Gábor igazgató tájékoztatott az évadról. Az évadot Kodály Zoltán: Székelyfonó című operájával kezdték, a Mátyás király-szoborcsoport leleplezésének századik évfordulója alkalmával Fadrusz-emlékműsort mutattak be, megemlékeztek Dohnányi Ernő zeneszerzőről is. A társulat egy része a Budapesti Őszi Fesztiválon szerepelt a Demény-kamaraoperákkal. Erkel Ferenc: Sarolta című vígoperájának kolozsvári bemutatója sikeres volt, februárban olaszországi vendégszereplés következett, volt még Kriza-emlékhangverseny, áprilisban volt az Orbán-kamaraopera bemutatója. Májusban Beethoven: Fidelióját, júniusban pedig Adam: Giselle című balettjét mutatták be. Gondot jelent a férfiénekesek hiánya. Sikeres volt a balettkar tavaszi görögországi vendégszereplése. Az igazgató elégedett a végzősök - Gombár Annamária, Borsos Edith, Vigh Ibolya, Haraszti Zsombor - vizsgaelőadásával, de hiányolta, hogy a Zeneakadémia egyetlen tanára sem jött el, még az előadásra sem. Roppant költséges műfaj az opera, egy új előadás színrevitelének költsége többszáz millió lejre tehető. Errea román állam nem ad pénzt. Évek óta a bemutatók sikeres anyaországi pályázatok révén valósulnak meg. Július elején újabb Erkel-opera - a Brankovics György - CD-felvételére készülnek. Aug. 20-án az énekkar Budapesten fog szerepelni egy nagyszabású koncerten, ahová több magyar nyelvű énekkar hivatalos, az esemény színhelye a Hősök tere lesz. /Hintós Diana: Évadzárás a kolozsvári magyar operában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2004. január 23.
Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2004. augusztus 7.
Idén ünnepli 40 éves fennállását a Gyulai Várszínház. A nyaranta megrendezett Várjátékok állandó vendége a kolozsvári Magyar Opera, mely ez alkalommal a nyolcadik (egyben utolsó) Erkel-opera, a Dózsa György bemutatójával emelte az ünnepi hangulatot. 1991 óta majd minden nyári évadban, a Magyar Opera társulata a Gyulai Várszínházzal együttműködve sorozatban mutatta be Erkel operáit – a nyolc operából hatot. Az Erkel-művek mellett mindig színre vitt egy-egy operát, operettet vagy táncjátékot is. A bemutató közönsége lelkesen ünnepelte a kolozsvári társulat produkcióját. Magi István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának művészeti főosztályvezetője dr. Hiller István miniszter nevében a nyolc Erkel-opera bemutatásáért díszoklevelet nyújtott át a társulatot képviselő Simon Gábor igazgatónak, mellyel a kolozsvári Magyar Opera társulatát miniszteri elismerésben részesíti a magyar zene, elsősorban Erkel Ferenc operáinak évről évre repertoáron tartó magas művészi fokon előadott sorozatáért. Ezen kívül dr. Hiller István miniszter Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Hary Béla karmesternek, a Magyar Opera örökös tagjának a hosszú évtizedeken átnyúló kimagasló művészi munkásságáért, a nyolc Erkel-opera színpadra állításáért és zenei vezetéséért. Dr. Perjési Klára polgármester díszoklevéllel jutalmazta Valkay Ferenc koreográfust, az Erkel-operák koreográfiájának megálmodóját. – A Gyulai Várszínház rendezésében tudományos ülés keretében emlékeztek meg Erkel Ferencről. /Laskay Adrienne: A kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2004. augusztus 7.
A világon egyedülálló vállalkozást valósított meg a kolozsvári Magyar Opera és a Gyulai Várszínház: az összes Erkel-opera bemutatását. A sorozat 1991-ben kezdődött, és az idén, 2004-ben ért véget. A Hunyadi László bemutatását követte 1992-ben a Bánk bán, majd 1993-ban a Brankovics György. Kétévi szünet után következett az István király színrevitele, 1998-ban a Névtelen hősök, 2000-ben a Bátori Mária, 2002-ben a Sarolta került műsorra, most pedig a Dózsa György. A tudományos ülésszak témája: Erkel Ferenc operái. Előadást tartott többek között a Erkel-operákat Kolozsváron színpadra segítők közül Laskay Adrienne karmester, karigazgató, a nyolc opera előkészítéséről Simon Gábor igazgató értekezett, a dramaturgiai feladatokról Hary Béla karmester beszélt. Kiállítás nyílt Gyulán "Nyolc Erkel opera Gyulán" címmel. – Tallián Tibor volt lett a kezdeményezője az összes Erkel-opera megjelentetésének. /S. Muzsnay Magda: A kolozsvári Magyar Opera háromnapos jelenléte Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2004. szeptember 24.
A kolozsvári Magyar Opera elérkezett nyolcadik, egyben utolsó Erkel-bemutatójához. Véget ért tehát egy nagyszabású vállalkozás, amely a teljes erkeli opera-életmű bemutatását tűzte célul maga elé. A Magyar Opera nem mindennapi teljesítménye nem jöhetett volna létre a Gyulai Várszínház támogatása nélkül, az operákat közös produkciókként állították színre. A Magyar Opera utolsó Erkel-bemutatója a Dózsa György című opera, melynek ötfelvonásos eredetijéből alkotta meg Hary Béla és Dehel Gábor a két részben játszódó kolozsvári változatot. A kolozsvári országos bemutató szept. 26-án lesz. Karmestere a teljes opust levezénylő Hary Béla, aki ez esetben is zenei dramaturgja az operának. Az opera rendezője az a Dehel Gábor, aki felvállalta az erkeli életmű színpadra állítását. A rendező munkatársa Venczel Péter. /Turánitz J. Lajos: Erkel Ferenc: Dózsa György. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2004. november 8.
Nov. 7-én, vasárnap a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban megemlékeztek a Gyula és Arad közötti kapcsolatok tízéves évfordulójáról. Gyula és Arad 1994-ben szervezte meg a Kézfogások elnevezésű közös rendezvénysorozatot, és még abban az esztendőben testvérvárosi kapcsolatot létesített. Az események megünneplésén jelen voltak a két város mai és egykori vezetői, önkormányzati képviselői. /Arad–Gyula: egy évtized. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2005. június 24.
Marosvásárhelyen a városi önkormányzat által kiválasztott magyar és román kimagasló személyiségek lettek a város díszpolgáraivá, illetve Pro Urbe-díjasok azok, akik sokat tettek Marosvásárhelyért. Idén a magyar nemzetiségű értelmiségiek közül Kirsch Márta nyugalmazott matematika-tanárnőre és Hollanda Dénes professzorra, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi karainak dékánjára esett a választás. Kirsch tanárnő 34 éven át tanított matematikát, ebből 27 évet megszakítás nélkül a Bolyai Farkas Líceumban. Évtizedeken át ingyenesen olyan érettségi-felkészítő különórákat tartott, melynek nemcsak iskolájában, hanem a városban is híre ment. Hollanda Dénes professzor előbb a brassói műszaki egyetemen, majd a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen fejtett ki jelentős oktatói és kutatói tevékenységet, jelentős találmánya is van. Egyetemépítő tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett. Idén három személyiség kapott post mortem díszpolgári címet. Trózner Erkel Sarolta, Erkel Ferenc dédunokája a város jeles személyisége volt, aki nagyban hozzájárult a helyi zenei élet fellendítéséhez, valamint a jelenleg is működő művészeti középiskola beindításához. További magyar post mortem díszpolgárok: Grün László kiváló röplabdaedző, aki egy éven át koncentrációs táborban volt, és a közelmúltban számtalan iskolában, más helyeken, itthon és a nagyvilágban előadásokat tartott a holokausztról és Simon László szabadfogású birkózó, aki 1974-ben világbajnok volt. Pro Urbe-díjas lett Durszt György kiváló producer, dramaturg, rendező, számos művész-, dokumentum- és kísérleti film készítője, aki a Duna Műhely vezetőjeként 1994-ben létrehozta a Duna Műhely Díjat, mellyel a határon túli, fiatal filmes alkotókat támogatja. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárokat avattak, Pro Urbe-díjakat adományoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2005. október 14.
Nem szavazta meg a kolozsvári városi tanács az RMDSZ által előterjesztett magyar utcaneveket. A kolozsvári építkezési láz eredményeképpen harminchat új utca keletkezett, a lakók közel másfél éve várják, hogy a hatóságok nevet adjanak ezeknek. A város 76 nevet tartalmazó jegyzéket juttatott el a megyéhez, ahol külön listán szerepelt a harminchat, még „nevetlen” utca. A polgármester kezdeményezésére a városi tanács elé terjesztették a jegyzéket. Molnos Lajos városi tanácsos elmondta: az említett jegyzék ugyanaz volt, amit még Funar polgármesterkedése idején akartak elfogadtatni, akkor sikertelenül. Olyan „személyiségek” neve szerepelt a listán, mint az ultranacionalista Eugen Barbu, Ion Lancranjean stb. Molnos kifogásolta, amiért az utcanevekben nem tükröződik az, hogy Kolozsvárott hozzávetőlegesen húsz százalékos a magyarság részaránya, az utcanevek húsz százalékának tehát magyar vonatkozásúnak kellene lennie. Molnos összeállított egy harminchat nevet tartalmazó listát és egy ötven nevet tartalmazó pótlistát. A múlt heti tanácsülésen viszont ugyanaz a lista került a tanácsosok elé, mint nyáron, figyelmen kívül hagyva Molnos javaslatait, amelyek olyan személyiségek nevét tartalmazta mint János Zsigmond, Erkel Ferenc, Tamási Áron, Jókai Mór, Kelemen Lajos stb. Molnos újabb halasztást kért, de ezúttal nem járt sikerrel. Végül Molnos javaslatait is egyenként szavazásra bocsátották, de a hat RMDSZ-es tanácsos kivételével mindenki ellenük szavazott. Az egyetlen magyar személyiség, akiről utcát fognak nevezni, az Fadrusz János lesz. /Nagy-Hintós Diana: Magyar utcaneveket szavaztak le. Koalíciós „partnereink” sem támogattak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
